Bátran kijelenthetem, hogy nincs még egy olyan sorozat, amilyen a 24 volt. Olyan sincs, melynek 192 órájának minden percét megérte megnézni. Miután ledaráltam az első évadot, rögtön jött a többi nap is, ami egyfajta 24-függőséget alakított ki bennem. Nem véletlen, mivel a stílusa, az atomoszférája és a páratlan történetvezetése még azokat is a sorozat darálására ösztökélné, akik előtte csak B-kategóriás szappanoperákat követtek, esti idősávban. Meg kell mondjam, a siker felét a történetnek, míg a másik felét egytől egyig Jack Bauer-nek köszönhetjük, aki a tévétörténelem egyik legmeghatározóbb figurájává nőtte ki magát. Mellette olyan karakterek is eltörpülnek, mint a neves Dr. Shephard, a Lost főszereplője és kulcsfigurája. A főszereplőt a legelső pillanattól meg lehet kedvelni, hiszen tökössége mellett példaértékű is, ami nem árt a mai, valódi terrortámadásokkal teli világban. Ami pedig a lehető legközelebb hozza az emberekhez, az a jellemfejlődése. Szerintem minden 24 rajongónak feltűnt, hogy a nyolc nap alatt piszokjól be lett mutatva eme karakter. Végigkövethettük, hogyan válik egy boldog életet élő családapából, egy kormánya ellen szegülő, megtört emberré. És ilyen mértékű, ilyen jól bemutatott jellemfejlődéssel még egy sorozatban sem találkozhattam. Az írók jól kihasználták az óránkénti felbontást, és nem spórolták ki a drámai töltetű jeleneteket sem, amik minimálisan, de sodró iramban mutatták be, hogyan válik valaki azzá, ami ellen végig küzd. Bár Jack mellett mindenki eltörpült, más szereplők is átestek efféle jellemfejlődésen. Nagyon tetszett Tony Almeida, David Palmer és Kim Bauer bemutatása, mégha az utóbbihoz pár gyengébb szál is fűződött. Bár eleinte nem értettem hogyan lehet egy akciósorozatban filozófia, a 24 ezt is megmutatta. Évadonként több filozófiai és moralitással kapcsolatos kérdést is boncolgatott, melyek után egyrészt hagyták, hogy a néző válaszolja meg magának ezeket, másrészt az alkotók is bele-bele csempészték a véleményüket az éppen terítéken levő dolgokba. A naponkénti alaphelyzet sokszor hasonló volt, de mindig meg tudtak lepni engem. A hatodik évadba pár újrahasznosított jelenet bekerült, ám még abban is tudtak valami újat mutatni. A csavaros történetvezetésen kívül sok vendégszereplővel is találkozhattam, akik azóta a most futó sorozatok jelentős karaktereivé váltak. Talán a legszórakoztatóbb cameo John Noble-hez köthető, aki 2008 óta a Fringe című sorozat főbb szereplője lett. A színészek kiválasztásával szintén nem volt gond, hiszen Kiefer Sutherland fergeteges alakításán kívül, még a gyengébben megírt karakterek is jól hozták a figurájukat. Ha kedvenc mellékszereplőt kell mondanom, egyértelműen Tony Almeidát emelném ki, aki remekül hozta a hazafi, majd a berögzött kormányellenesség karakterét. A kedvenc elnököm (csodák csodájára) David Palmer volt, aki mindig hidegvérrel, a legjobb döntésekkel állt elő. Az általam legjobban kedvelt ellenség pedig egyértelműen Charles Logan. Azon kívül hogy a legjobb elnöki szál neki köszönhető, szerepe egyszerre volt nagyon köcsög, mégis jelentős. Ismét egy zseniálisan megírt karakterbe botlottam, aki görbe tükröt állított sok amerikai elnök elé. Bármennyire is geci volt, imádtam. Nagyon jól ellensúlyozta Jacket, és a nyolcadik évados megjelenése sokat dobott az évad végén. Hozzá kapcsolódott a kedvenc szezonom, az ötödik nap is. Akár tíz pontot is odaadnék azért az élményért, amit az a nap adott, egy korábbi kritikában pedig el is olvasható miért. Persze az első és a harmadik nap sem volt kutya, azok szintén a kedvencek között vannak. Úgy érzem még mindig nem tettem pontot a történet végére, hiszen jövőre jön a mozifilm, ami talán egy 100%-os lezárást nyújt majd a sorozatban látottaknak. Köszönöm az élményt, Mr. Bauer!
1. nap: 9/10 2. nap: 6/10 3. nap: 9/10 4. nap. 6/10 5. nap: 9/10 6. nap: 6/10 Redemption: 7/10 7. nap: 8/10 8. nap: 7/10
0 Comments
Leave a Reply. |
Erről a blogról...
Mint ahogy azt ránézésre meg lehet állapítani, blogunk elsősorban sorozat és filmkritikákkal foglalkozik. Minden előfordulhat ami aktuális vagy akár klasszikus, a mű akkor is szókimondóan és nyersen lesz elemezve, rávilágítva a jó és rossz tulajdonságaira... |