A tavalyi évem utolsó filmje az Összeomlás volt. Ironikus. A pandémia miatt az idei évet Hollywood, és világszerte több filmstúdió is összeomlásként élhette meg. Nem beszélve a mozikról. Mondhatja bárki, hogy a streamingé a jövő (sőt, ahogy lentebbi toplistánkból is látszódni fog, a Netflix nagyon sok jó cuccot szállított idén), de szerintünk egy otthoni képernyő sosem fogja pótolni a mozizás varázsát. Igen, mégha hangosan popcornt is zabálnak mellettünk. Talán ami a legfurcsább 2020-ban, hogy a járvány kezdetekor még attól tartottunk, idén egy tizes toplistát is nehéz lesz kicsikarnunk a sok elmaradt vagy elhalasztott premier miatt, de végül egy igencsak combos, 15 filmből álló lista kerekedett ki, elképesztően jó alkotásokkal. Ez persze annak is köszönhető, hogy nyártól novemberig a Cinema City-k vagy régi, vagy csak simán szar filmeket sugároztak, így hát teljesen átszoktunk a művész mozikra. Gyöngyszemeket találtunk, amik szinte egyáltalán nem voltak promózva. Az se véletlen, hogy toplistánk dobogóján nem amerikai, hanem egy spanyol, egy francia és egy magyar alkotás áll. Filmek terén most sokkal erősebb volt az év, mint az utóbbi években, amikor inkább a sorozatok voltak ütősek. 2020-ban ez teljesen átfordult. Persze a szériákra se lehetett panasz, de új gyöngyszem nem igazán jelent meg a palettán. Viszont szokásunkhoz hűen jöjjön pár száraz adat, idén 20 filmet sikerült moziban megtekinteni (persze ezekből három régebbi mű, kettő ingyenes kertmozis élmény, valamint egy Artmozik éjszakáján is voltunk, ahol egymás után 4 filmet láttunk) és összesen 36 idei alkotást néztünk végig. A legrosszabb az utóbbiak közül a Birds of Prey volt, de a Tenet is elvihetné az év csalódása díjat. Büszkén jelentjük ki, hogy a karantén időnek köszönhetően tonnányi kult-klasszikust pótoltunk be, ahogy az a lenti felsorolásunkból is látszik. Többnyire fantasztikusak voltak. Az idei szám 153, így az is elmondható, hogy nyolc éve (!) nem filmeztünk egy esztendő alatt ennyit. A tovább mögött a szokásos naplónk látható, majd toplista 13 kiváló sorozatról és 15 még kiválóbb filmről. Szemezgessetek, megéri. Twitteren minden egyes idén megtekintett filmről elérhető pár mondatos véleményem! Útmutató: (Moziban látott, premier filmek) (Otthon látott, idei filmek) (Újranézett filmek) (Először látott filmek)
13. Solar Opposites (Az első évad) A Rick és Morty készítője idén új sorozattal jelentkezett, ami ugyan első blikkre nem ért fel elődjéhez, úgy érezzük, még óriási meglepetéseket tartogathat. Megérzésem azért érzem helyesnek, mert Justin Roiland egy rendkívüli írói bravúrt hozott létre. Nem akarok spoilerezni, de a hetedik részre megérkezett az a fajta instant agyeldobás, ami után semmiképp nem hagyhattuk le listánkról. 12. Tiger King: Murder, Mayhem and Madness (A minisorozat) Fura év volt ez a 2020, ezt pedig az is alátámasztja, hogy az év egyik legnézettebb sorozata a Netflix tigrismániás dokumentumfilmje lett. Érdekes fordulat, amire talán még a szolgáltató se számított. Na nem mintha a Tiger King ne érdemelné meg a figyelmet. Ugyan az élet írja a legjobb történeteket (és néha a karaktereket is), az sem árt, ha egy profi stáb ilyen szórakoztató és izgalommal teli szériává tudja azt alakítani. Joe Exotic beleégett az agyunkba. 11. The Haunting of Bly Manor (A minisorozat) Kicsit popcorn, kicsit guilty pleasure, ám annál inkább a Netflix egy újabb rejtett gyöngyszeme. A Bly-udvarház szelleme ugyan egy hajszállal elmarad elődje, a Hill-ház mögött, de minőségi karakterdrámaként és igényes szellemtörténetként egészen elsőrangú a műfajában. Szeretjük a szövevényes, jól megírt érzelmi hullámvasutakat. 10. La Casa de Papel (A negyedik évad) Ha már popcorn sorozatok, idén végre rászántam magam a Nagy Pénzrablás bepótolására is, majd azon kaptam magam, hogy kevesebb, mint két hét leforgása alatt a végére is értem. Ez a spanyol sorozat maga a nagybetűs szórakozás. Frappáns karakterei és adrenalinnal telítettsége révén ismét felfedeztem azt az örömöt, amihez már évek óta nem volt szerencsém: miután véget ért egy epizód, azonnal bekapcsoltam a következőt. És ez óriási bók. 9. Kidding (A második évad) A Dave Holstein és Jim Carrey nevével fémjelzett dráma-vígjáték nem egyebet mondhat el magáról, minthogy egy nagy falatnyi varázslatot csempészett a televíziózásba. A Most nevess egy igazi, szívvel lélekkel készült kincs volt. Bár elkaszálása szomorú hír, ne keseregjünk amiért vége, örüljünk hogy megtörténhetett. 8. Ozark (A harmadik évad) Eljött a harmadik évad, Jason Bateman sorozata pedig már nem csak jó, de erős is lett. Nagyon. Idén a készítők csúcsra járatták a feszültségkeltést, ami nem csak a szövevényes történetvezetésnek és a remek karaktereknek, de a profi színészi gárdának is köszönhető volt. Kiemelném Tom Pelphrey-t, aki teljességgel ellopta a showt és talán az idei össztévés szezon legerősebb pillanatait nyújtotta. 7. The Politician (A második évad) Ryan Murphy sorozata groteszk és teljességgel komolyan vehetetlen, ám a fenébe is, kegyetlenül élvezetes. Az amerikai aktuálpolitika elnagyolt átbrázolása és diákéletbe való áthelyezése a második évadban is működött, de a stílusos rendezői jegyek és a karakterek dumái is a elsőrangúak voltak. Talán ez a toplistánk legvidámabb darabja, vidámságra pedig nagy szükség volt 2020-ban. 6. How to Sell Drugs Online Fast (A második évad) Csak úgy tarolnak a németek az idei sorozatos fronton. A Netflixes Hogyan adjunk el drogokat... második évada felhelyezte a szériát a jelenlegi leghumorosabbak közé és betöltötte az űrt, amit a The End of the F***ing World hagyott maga után. A sztori gengszter vonala már csak extra fűszer, ami történetesen listánk hatodik helyére emeli Philipp Käßbohrer és Matthias Murmann sorozatát. 5. The Boys (A második évad) Utóbbinál szórakoztatóbb minőségi tartalmat pedig kizárólag a The Boys nyújtott az idei év során, amit már az első évadban is rendkívül imádtunk. Hollywood temérdek képregényfilm termelésétől már szinte hányingert kapunk, ezért is hat paradox, de üde színfoltként Eric Kripke sorozata, mely ugyan képregényen alapszik, hatalmas középsőujjat nyújt a műfajnak. Sötét humora, nyers szókimondósága és áthallásainak aktualitása pedig megmutatja, hogy így is lehet. 4. Dark (A harmadik, befejező évad) Úgy éreztem nyáron a moziban, hogy Christopher Nolan innen lopkodott ötleteket a Tenet-hez, csak blockbuster mániájával meg se tudta közelíteni a Netflixes német széria erényeit. A Dark a tökéletesen intelligens időutazós sorozat, melybe a készítők a szívük-lelkük beleadták. Ez pedig a gyönyörű fináléval maximálisan ki is fizetődik. Egy jegyzetfüzetet azért érdemes bekészíteni előtte... mindig van min agyalni. 3. The New Pope (A minisorozat) Az új pápa felülmúlta az ifjút. Ebben a kilenc epizódban minden benne volt, ami miatt Paolo Sorrentino filmművészetét megszerettük. Tökéletesen és annál is egyedibben megkomponált rendezés, fantasztikus dialógusok, jobbnál jobb színészi alakítások és feszengető spirituális kérdések jellemezték a New Pope-ot, ami nem csak az HBO legjobb 2020-as cucca volt, hanem úgy általában az idei sorozatos palettán is bőven dobogót érdemlő alkotás. 2. Better Call Saul (Az ötödik évad) Hogy a spinoff teljes pompájában felnőjön az eredeti sorozathoz, végre eljött. Persze sokan már a kezdete óta legalább olyan erősnek, talán még ütősebbnek is tartják a Better Call Saul-t mint a Breaking Bad-et, ám ezt az érzést számomra igazán az ötödik évad hozta el. Idén járatták teljes csúcsra a Jimmy-ből átvedlett Saul kálváriáját, a totális erkölcsi hanyatlás kamaradrámáját. A nyolcadik, Bagman névre keresztelt epizód a sorozat eddigi legerősebb 53 percét szállította. Ha ez a színvonal és írói munka marad, a jövőre érkező utolsó évadával akár a toplista első helyére is benézhet kedvenc zugügyvédünk története. 1. BoJack Horseman (A hatodik, befejező évad) Idén búcsúznunk kellett a 2010-es évek egyik, ha nem a legjobban megírt sorozatától. A 2018-as és 2019-es év végi kritikáimban már fejtegettem, miért korszakos zseni Raphael Bob-Waksberg alkotása egy narcisztikus, alkoholista mégis rendkívül emberi és esendő lóról, ám akkor még nem tudhattam, hogy a lezáró nyolc epizód a legjobb finálékkal rendelkező sorozatokat is szinte túlszárnyalja majd. A katartikus utolsó előtti rész talán az egész széria legmellbevágóbb pillanatait szállította, a befejezés pedig egyszerre lett kielégítő és űrt hagyó, édes és keserű, szárnyaló és földhözragadt, valamint megnyugtató és megrázó érzelmi massza. Pont mint a való élet. 15. Palm Springs Egy könnyed, de annál rafináltabb vígjáték, ami még a 2020-as év hangulatát is akaratlanul eltalálja. A Sundance Filmfesztiválon debütált Palm Springs egy olyan romantikus alkotás, ami a már bejáratott időhurkos csavart alkalmazza, ám egyedi tálalásában ez mégsem hat unalmasnak vagy lerágott csontnak. Az Andy Samberg, Cristin Milioti és J.K. Simmons nevével fémjelzett filmet egyedi atmoszférája és páratlan humora helyezi az év legjobbjai közé. 14. The Devil All the Time (Mindig az ördöggel) António és Paulo Campos rendezése ugyan kapott néhány lehúzó kritikát tömörsége miatt, de a fülledt atmoszférájú, remek történetvezetésű sztárparádé (Tom Holland, Bill Skarsgård, Riley Keough, Jason Clarke, Sebastian Stan és Robert Pattinson) számunkra az év egyik kiemelkedő filmélménye volt. Egy szentségtelen pap, egy furcsa pár, valamint egy tisztességtelen seriff gyűlnek össze a fiatal Arvin Russell körül, miközben ő a saját és családja életét fenyegető ördögi erőkkel küzd. Bár a Mindig az ördöggel talán minisorozatként mégjobban tarolt volna, ennek oka az, hogy a jól megalkotott karakterek útját szívesen néztük volna még 1-2 órán keresztül. 13. I'm Thinking of Ending Things (A befejezésen gondolkozom) Őszinték leszünk hozzátok, kevés rendező bűvöl el minket jobban filmjeivel, mint Charlie Kaufman, a bűvöletet pedig most a varázslatos értelemben írjuk. Az Egy makulátlan elme örök ragyogása és az Adaptáció rendezője most egy különleges (Spoiler-veszély) purgatóriumba kalauzolja el nézőit, mely néha bizarr, néha humoros, esetenként némiképp horrorisztikus, de mindenekelőtt végtelenül emberi. A misztikus utazáson Jesse Plemons, Jessie Buckley és David Thewlis fantasztikus alakítása kalauzol el minket. 12. Richard Jewell Bár Clint Eastwood rendezéseivel nem mindig vagyok maradéktalanul kibékülve, idén a 90 éves filmlegenda egy rendkívül erőteljes és elgondolkoztató életrajzi drámát tett le az asztalra. Alkotása egy olyan gyomrost ad, melyet egyhamar nem felejt el a nézője. A történet Richard Jewell-ről (Paul Walter Hauser), egy egyszerű biztonsági őrről szól, aki az Atlantai Olimpián több száz ember életét mentette meg, ezután nemsokkal pedig az első számú közellenségként tekintett rá Amerika két legnagyobb hatalma: az igazságszolgáltatás és a sajtó. Sam Rockwell és Kathy Bates parádés alakítása már önmagában megéri a film megtekintését. 11. Uncut Gems (Csiszolatlan gyémánt) Ha bárki tavaly azt állította volna, hogy 2020-as toplistánkban egy olyan film is helyet kap, melynek Adam Sandler a főszereplője, valószínűleg az arcába röhögtünk volna. Mégis, a Safdie fivérek hajmeresztő thrillere képes volt még Sandlerből is egy kiváló alakítást előhozni. Nem egy könnyű, mégis egy roppant egyedi, szinte páratlan alkotás a Csiszolatlan gyémánt, melyet erősebb pillanataiban (sőt, szinte a két óra alatt végig) egy filmművészeti pánikrohamhoz tudnánk hasonlítani. 10. Jojo Rabbit (Jojo Nyuszi) Kedvenc új-zélandi rendezőnk, Taika Waititi legújabb filmje sok más országgal egyetemben csak idén jutott el hozzánk, ám második világháborús szatírája megérte a hosszú várakozást. A Waititi nevén kívül Scarlett Johansson és Sam Rockwell nevével fémjelzett mozi tele van szívvel és lélekkel, arcpirító vonneguti humorral és olyan üzenettel, amit jelen korunkban is nagyon át tudunk érezni. A Jojo Nyuszi a legjobb adaptált forgatókönyvnek járó Oscar-díjat is bezsebelte, a döntéssel pedig maximálisan egyetértettünk. 9. Knives Out (Tőrbe ejtve) Rian Johnson legújabb filmje emlékeztetett minket arra, miért is imádtuk annyira a rendezőt, amikor még a Breaking Bad legjobb részeivel vagy a Looperrel ajándékozott meg minket. A Tőrbe ejtve az év egyik nagy meglepetése volt, melynek története kegyetlenül fordulatos és körömrágósan izgalmas, A-listás színészei (Daniel Craig, Chris Evans, Ana de Armas, Jamie Lee Curtis és Joseph Gordon-Levitt) pedig parádés jutalomjátékkal örvendeztetnek meg minket. Őszintén szólva, nem rémlik, hogy az évezredben láttam volna jobb krimit ennél a filmnél. 8. Soul (Lelki ismeretek) A Pixar idén még magasabbra tette a lécet, a Lelki Ismeretek ugyanis egyértelműen a stúdió ediggi legérettebb és legzseniálisabb alkotása. Ez a film mind történetében, mind megvalósításában egy csoda, amit mindenkinek látnia kell. Fokozottan igaz a mondás, hogy nem csak gyerekeknek, sőt, filozófikussága miatt inkább a felnőtt korosztálynak ajánlanánk először Pete Docter rendezését. 7. Ema Pablo Larraín chilei rendező zenés filmdrámája az év egyik művészmozis kincse volt számomra. A történet egy dél-amerikai tengerparti nagyváros androgün művészeinek színes, ám viszontagságos életét vázolja fel, aminek középpontjában a tánc, a szexualitás és a modern családszemlélet áll. Az Ema zsigerien hangulatos és zavarbaejtő, tökéletesen megkomponált alkotás, mely bátran kijelenthető, hogy az év egyik legmaradandóbb filmélménye. 6. The Gentlemen (Úriemberek) Azt hiszem kimondhatjuk, hogy Guy Ritchie visszatért, ráadásul filmográfiájának egyik legjobban sikerült darabjával. Az Úriemberek volt az az idei film, amit az első perctől az utolsóig önfeledt vigyorral lehetett végignézni. Erős, stílusos és vagány. Matthew McConaughey, Charlie Hunnam, Hugh Grant és Colin Farrell jelenléte már csak hab a tortán. 5. Another Round (Még egy kört mindenkinek!) Imádjuk a dán filmeket. Thomas Vinterberg rendezése szokásához hűen elsőrangú, Mads Mikkelsen pedig zsigerből uralja a vásznat. Ezt vártuk idén a legjobban és nem csalódtunk. A történet szerint négy jóbarát, akik gimnáziumi tanárok, letesztelnek egy elméletet. Feltevésük szerint egy csekély alkoholszint fenntartása a vérben, vagyis a folyamatos, enyhe spicces állapot jobbá teszi az életüket. A kezdeti felszabadultság azonban lassan, de megállíthatatlanul fordul át kontrollálhatatlan ivászatba. Ez a legjobb film az alkoholizmusról a Las Vegas, végállomás óta. 4. Swallow (Nyelés) A Carlo Mirabella-Davis által rendezett Nyelés kétségtelenül az év egyik legbizarrabb pszichológiai filmje, melynek a felszíne alatt zsigeri és súlyosan emberi dráma lapul. A történet kapcsán a meglepetés ereje miatt nem lőnénk le semmit, annyit viszont elárulunk, hogy a rendezés és az operatőri munka súlyosan egyedi és hibátlan, Haley Bennett alakításának pedig az év legjobbjai között van a helye. 3. Békeidő Toplistánk harmadik helyére Hajdu Szabolcs több, egymásba fűződő történettel bíró filmantológiája került. A cselekmény egy éjszaka alatt zajlik, és több fő történetszálat ötvöz, melyek újabb események és karakterek felé ágaznak el: egy protestáns pap és családja közötti konfliktus; egy politikai aktivista nő tizenéves lányának kalandjai; egy középkorú színész és a felesége házassági válsága, valamint egy híres színházrendező és fiatal pártfogoltjának története. A Békeidő kegyetlenül erős filmélmény, mely emberségesen, de kendőzetlenül mutatja be az utóbbi öt év Magyarországának közhangulatát. 2. The Platform A spanyol Galder Gaztelu-Urrutia elsőfilmes rendezőként került filmjével toplistánk második helyére. A többszörösen díjnyertes alkotásban minden olyan tulajdonság megvan, ami miatt nem csodálkoznánk, ha rövid időn belül kultstátuszba kerülne. Egy börtönben a felsőbb szinteken élő rabok több ételt kapnak, mint az alattuk lévők, akiknek csak a maradék jut. Egyikük úgy dönt, kiharcolja, hogy mindenki jóllakjon. A történet egyszerű, de ez senkit ne vezessen félre. Mi a stáblista gördülése után hetekkel sem tudtuk elfelejteni azt a morális dilemmát, amit bennünk ez a film okozott. 1. Only the Animals (Bestiáda) A francia Dominik Moll rendezése az év legnagyobb mozis meglepetése és legkiválóbb filmélménye lett számunkra. Az Only the Animals középpontjában olyan szeretetéhes, ám boldogtalan figurák állnak, akik képesek bármeddig elmenni, bármilyen megaláztatást elviselni, hogy viszont szeressék őket. A magyarul Bestiáda címmel futó mű egy nagybetűs filmművészeti csoda, mely a két órás játékidő alatt legalább ötször vált műfajt és az elejétől a végéig egy pillanatra se hagy unatkozni. Skandináv krimi, romantikus melodráma, spirituális afrikai kalandfilm? A meglepetés ereje garantált, ahogy a precíz rendezés és a fantasztikus színészi alakítások is könnyű szerrel az üléshez szegeznek. Ennél nem volt tökéletesebb filmélményünk 2020 során.
0 Comments
Leave a Reply. |
Erről a blogról...
Mint ahogy azt ránézésre meg lehet állapítani, blogunk elsősorban sorozat és filmkritikákkal foglalkozik. Minden előfordulhat ami aktuális vagy akár klasszikus, a mű akkor is szókimondóan és nyersen lesz elemezve, rávilágítva a jó és rossz tulajdonságaira... |